|
Ezt a topicot Mikibacsi indította el 2010. július 27.-én
|
#7
Kispancsa
Meséljetek, szívesen olvassuk, a szép mese üdíti a lelket is, tanulságos is lehet, vagy egyszerűen szórakoztat. Visszamerülni a múltba egy kicsit jól eshet.
|
|
#6
brokkoli
Engem is érdekel! Én is lelkeses olvasom a sztorikat! Így olvasva, úgy érzem visszamegyünk az időbe, mintha régen, mondom régen kisleánykoromban ( és ugyebár az nem most volt!) A nagymamám is ilyen meséket mondott, és mi gyerekek tátott szájjal hallgattuk! De jó is volt, úgy hogy csak jöjjenek ezek a mesedélutánok, had nosztalgiázzunk egy kicsit!
 
|
|
#5
Mikibacsi
Természetesen van:) Engem minden humoros, kedves történet érdekel, lett-légyen horgász, vadász, vagy konyhai sztory. Ha már egyszer van lehetőségünk fórumozni, ezek a kis történetek közelebb hoz egymáshoz egy kosár eleddig ismeretlen emberkét:)
|
|
#4
carp
 Kis ország vagyunk, de van mit tanulnunk mert tájegységenként változnak az étel elnevezések. Én is horgászom. Jó ötlet néhány kalandot elmesélni. főleg ha van érdeklődő olvasó is. VAN?????????????
2010. július. 27., 19:52
Előzmény:
Mikibacsi
válasz erre
|
|
|
#3
Mikibacsi
Egyszer, még a világ teremtésekor, Sopronban voltam határőr. Akkor még 30 kilóval fiatalabb voltam, de a barátaim szerint már akkor is az ínyencek közé tartoztam. Legnagyobb örömömre felfedeztem az étlapon a berét. Mondtam is a szakácsnak, hogy a telefonosnak a duplánál is nagyobb adag jár. Eltelt pár hét, olvasom: tócsni. Na, mondom ilyet még nem ettem. Nézem, kóstolom: beré.... Megint egy hónap. Cicege... Már kezdtem unni a berét. A töltikét már nem is mertem megkóstolni, hátha az is beré lesz:)
2010. július. 27., 17:14
Előzmény:
brokkoli
válasz erre
|
|
|
#2
brokkoli
 Szia Mikibátyám! Nagyon jó, hogy ilyen kis tötrténeteket beírsz, ezálltal jobban meg tudjuk ismerni a másikat! Szívesen olvastam, várom a többit is!
2010. július. 27., 14:45
Előzmény:
Mikibacsi
válasz erre
|
|
|
#1
Mikibacsi
Anno Domini, időszámításunk előtt, mikor még tizenéves voltam, meghálóztuk az Öregrábcát. Fogtunk is két zsák halat: keszeget, kárászt, csukát, stb. Boldogan vittük haza, Nagymamámhoz (voltunk vagy tizen haverok). "Büdös kölkök, mi legyen evvel a sok hallal? Addig innen senki el nem megy, míg nincs megpucolva!" Nekiláttunk, ki spaklival, ki késsel, ki söröskupakkal. Estére végeztünk, másnap ismét összegyűltünk. Nagymama kiadta az ukázt: Hagymát metélni, mosogatni... Mindenki sertepertélt, tette a dolgát. Elkészült a rengeteg halászlé, a paprikás lisztben megforgatott sült hal, rántott hal, aminek a maradékát eltette ecetbe... Mama csípőre tett kézzel (volt szegényem vagy 30 kiló) osztotta az utasításokat:) A fél utca halat evett aznap, de még másnap is:)
|
|
