Andalúz Gazpacho (édesapám receptje)

Előkészítés: A paprikát és padlizsánt lehetőleg szárazon, roston (esetleg minimális olívaolajjal meglocsolva kerámia edényben, sütőben) időnként forgatva megsütjük. A paprika akkor jó, ha minden oldalán felhólyagosodott a bőre (az sem gond, ha kicsit megég), a padlizsánnak több idő kell, hogy teljesen megpuhuljon, szottyos legyen (itt sem gond, ha a kérge már akár szenes és törik, a lényeg, hogy legyen teljesen puha). Amit késznek ítélünk, azt szedjük le a rostról, és tegyük egy nejlonzsacskóba, aminek a száját valami módon (pl megcsavarással) lezárjuk. Így könnyebben tudjuk később - ha lehűlt - meghámozni, és a rendkívül értékes leveket is felfogja, amit a zöldség kienged magából. Ha a zöldségek lehűltek, kivesszük őket a zacskókból, és óvatosan meghámozzuk, ügyelve arra, hogy a hámozás közben kicsurgó leveket is felfogjuk, hiszen olyan csodás zamatuk van, hogy kár lenne veszni hagyni. A paprikák magjait is távolítsuk el, a szinte püré állagú zöldségeket tegyük egy nagy (k.b. 6-8 literes) lábasba a levekkel együtt, fedjük le, tegyük félre. A paradicsomot lobogó vízben 60 másodpercig forrázzuk, majd kanállal kiemelve azonnal hámozzuk meg, tegyük félre. Ha kihűlt vágjuk fel, és távolítsuk el a magokat, a megmaradt rész mehet a lábasba. A cukkinit, patiszont, uborkát, zellert megmossuk (a zellergumót hámozzuk is), majd felkockázzuk akkorára, hogy a botmixer el tudjon bánni vele (maximum 1 cm-es kockák), a zellerszárat karikázzuk fel, a zellerleveleket pedig vágjuk apróra, és tegyük félre a díszítéshez. A kockák és karikák mehetnek a lábasba. A fokhagymát megtisztítjuk, széles pengéjű kés lapjával összezúzzuk (nem érdemes a zsenge fokhagymát présbe tenni, mert jó eséllyel eltömi), majd apróbbra vágjuk, és a lábasba szórjuk. Készítés: A zöldségeket dupla mennyiségű hideg vízzel felengedjük, hozzáadjuk a kevés ecetet, sózzuk, borsozzuk ízlés szerint, majd a botmixerrel eldolgozzuk lehetőleg úgy, hogy ne terítsük be a konyhát (nekem összejön), és ne maradjanak túl nagy darabok, de ne is legyen minden teljesen szétdarálva. Kellemesen sűrű, darabos levest kell kapjunk. Ha megvan, akkor lefedve hűtőben összeérleljük, minimum két óráig, de ha egy éjszakája van összeállni, még jobb. Ha valaki úgy szereti (állítólag a recept eredetileg így szólt), tegyen bele száraz kenyérbelet is a turmixolás előtt, de ilyenkor némi plusz vízre is szükség lehet, hogy ne pürét kapjunk, hanem még folyékony levest. A kenyér némileg tompítja is az ízeket, így gyerekeknek talán előnyösebb ez a verzió. Természetesen a kész, kenyér nélküli gazpacho-ból is előállítható utólag, kenyérbél és víz hozzáadásával és újbóli turmixolással, de ekkor valószínűleg már a leves darabosabb jellegétől búcsút vehetünk - sebaj, az íze még így is fenséges. Hidegen tálaljuk, díszítsük a felaprított zellerlevelekkel, pár csepp olívaolajjal, és esetleg apró kockára vágott uborkával, paradicsommal, paprikával. A nyári forróságban ez az egyik legkellemesebb frissítő, döbbenetesen aromás, minden összetevője külön érezhető, csodálatos ízorkán. Jó étvágyat (és meleg nyarat) kívánok!